Tisztítószerek és a környezetbarátság hogyan áll ez most?

Tisztítószerek és a környezetbarátság hogyan áll ez most?

Mostanában egyre fontosabbak a környezetbarát megoldások. Földünk nem jó irányba halad, azaz a rajta élő emberiség. Fontos, hogy a következő évtizedben hatásos lépéseket tegyünk környezetünk megóvása érdekében. A legfontosabb az üvegházhatású gázok csökkentése a légkörben, de közben lépéseket kell tennünk élővizeink megóvása érdekében is.

A tisztítószerek esetében is sok minden elhangzik ezzel kapcsolatban, egy biztos ugyan úgy ahogyan jelenleg az autók esetében itt sincsen tökéletes megoldás. Sok minden kavarog mostanában a reklámokban a tv-ben, interneten, címkéken. Nézzük ezeket a témákat sorban és pár szóban reflektálok is ezekkel kapcsolatban:

“Nem végeztek állatkísérletet”

Figyelemelterelés! Nem mondom, hogy totális hazugság mivel kb 50%-ban igaz. Hogyan is lehet ez? Alapvetően egy tisztítószer keverék kifejlesztése és gyártása során nem kerül kapcsolatba a termék és annak alapanyagai semmilyen állattal. Továbbá megtévesztés, hiszen azt sugallja, hogy más termékeknél a csúnya vegyészek az állatokat vegyszerekbe fürösztik. A helyzet az, hogy nem. A felhasznált alapanyagok esetében nagyrészt már ezeket a kísérleteket elvégezték és benne van a szakirodalomban vagy az alapanyag forgalomba hozatala folyamán, ezek az információk az EU szabályozások szerint megosztásra is kerülnek, azaz nem kell azokat újra és feleslegesen elvégezni. Amennyiben pedig egy új alapanyag (vegyület) kerül forgalomba előtte kell állatkísérleteket végezni, ezek eredménye rajta is van a biztonsági adatlapokon. Ezzel nincs mit csinálni valahogy deklarálni kell mi mennyire irritáló, maró vagy más hatású és végül is ember kísérleteket nem végezhetnek. Tehát ez nem tisztítószer márka specifikus és nem fakultatív (nem választható). De az biztos, hogy semelyik tisztítószergyártó nem végzett állatkísérletet, hiszen ezek nagyon, nagyon drágák és nem is szükségesek a keverékeket (tisztítószereket) illetően, hiszen az alapanyagok adatait használjuk fel a biztonsági adatlap elkészítésekor.

“BIO”

Ez a “kedvenc” csúsztatásom. Egy tisztítószer esetében ez a kifejezés nem állja meg a helyét hiszen élelmiszereknél ez egyértelmű de a vegyiparban ez lehetetlen. Ennek több oka is van:

  1. Egy növényi alapanyag, ha bio akkor olyan drága lenne a belőle készült alapanyag, hogy senki sem vásárolná meg az abból készült tisztítószert!
  2. Egy szervetlen anyag sem lehet BIO.
  3. A kőolaj valójában bio, azaz biológiai eredetű, hiszen az a régen elrothadt őserdők maradványai. De mégsem szeretnénk, hogy sok kőolaj származék kerüljön a tisztítószerbe.

“100%-ban lebomló”

Oké de mivé bomlik? Na innentől kezdve azért szerteágazó a kérdés, de az biztos, hogy egy bomlási folyamat nagyon összetett is tud lenni és nem mindegy mi vagy mik a melléktermékei. És erről természetesen ebben az esetben nincsen szó… csak annyi “100%-ban lebomlik”. Ha nem bomlana le, úgy maradna a világ végezetéig?

“91 %-ban növényi”

Aha, kapásból két kérdésem van:

  1. Mi az a maradék 9%?
  2. A maradék 91%-ot, ami vélhetően víz, azt gyümölcsből, zöldségből préselték?

Ez teljesen értelmetlen, de ha nagy zöld betűkkel van ráírva a flakonra akkor szinte mindenki “bekajálja” és megnyugszik a lelkiismerete. Ja és még olcsó is 🙂

“ÖKO”

Ez az egyik kedvenc, hiszen a legtöbb esetben addig lett hígítva a tisztítószer, amíg már nem kell ráírni az összetevőket a címkére. Így kapunk egy silány tisztítószert, amit nagyon sok gramm műanyag csomagolóanyagba kell bebugyolálni és ide-oda szállítani. Ez nem hogy ÖKO, hanem egyenesen környezetszennyező! Ez a mai elektromos autónak a megfelelője, ha a hozzá szükséges áramot szénerőművek termelik.

Itt >>> https://bit.ly/2mcd36k 

és itt >>> https://bit.ly/2md37cP

írtam már erről.

MEGOLDÁS A GYÁRTÓKNAK:

Amint lehetséges olyan felületaktív- és segédanyagokat fogunk használni, amik a lehető legkevésbé terhelik a környezetünket. Itt több megfontolást is mérlegre kell tenni. Az egyik, hogy:

  1. Miből készül?
  2. Mivé bomlik le?
  3. Hol gyártják, mennyit kell szállítani?
  4. Mennyi vizet tartalmaz?
  5. Ár érték arány?

Jelenleg a cukorból készült felületaktív anyagok amik teljesítik a fentieket a legjobb arányban. 100%-ban növényi összetevőből készülnek, nem bomlanak le káros anyagokra és az EU-ban is elérhetők.

Sajnos az áruk duplája a szokásos anyagokhoz képest, továbbá egyenlőre Európában csak a másodlagos felületaktív anyagok érhetők el cukorból, az elsődlegesek nem.

Még egy kis szívfájdalmam ezen anyagokkal kapcsolatban, hogy 50%-os oldatban érhetők el, azaz 50% vizet furikázunk. Tehát látható, hogy nem fekete-fehér a képlet, de még mindig ezek az anyagok nyújtják a legjobb megoldást, ezért egyre több termékbe becsempésszük ezeket a hatóanyagokat, hogy megfeleljünk a sürgető környezetvédelmi elvárásoknak.

MEGOLDÁS A FELHASZNÁLÓKNAK

  1. Vásároljunk minél töményebb tisztítószert, így az egy literre eső csomagolóanyag és CO2 kibocsátás a lehető legalacsonyabb lesz.
  2. Tartsuk be a címkén szereplő hígítási arányokat, hogy egyrészt ne pazaroljunk, másrészt ezzel óvjuk is a környezetünket. Ne feledjük, hogy a víz is kell a tisztításhoz, a túl töményen adagolt tisztítószer sokkal rosszabb hatékonyságú!
  3. Mindig mossuk el a flakont mielőtt a műanyag gyűjtőbe dobjuk, így az újrahasznosítható lesz. Természetesen gondolom már mondani sem kell, hogy gyűjtsük szelektíven a csomagolóanyagokat. A tiszta polietilén és polipropilén könnyedén újrahasznosítható.

Írta:
Nagy Antal

 

 

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Product added successful
0