Mit árul el valójában a mosószerek tesztje?

A mosószerek világa első ránézésre egyszerűnek tűnik: kiválasztjuk azt, ami kellemes illatú, jó áron van, és a reklámok szerint tökéletesen tisztít. A valóság azonban sokkal árnyaltabb. Ezt most a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság friss vizsgálata is megerősítette, amelyben 72 különböző mosószert teszteltek.

A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön: valóban azt kapják-e a vásárlók, amit a csomagolás ígér. Az eredmények pedig nemcsak a szakmát, hanem a fogyasztókat is meglepték.

Meglepő számok a mosószerek világából

A hatóság három kategóriát vizsgált: folyékony mosószereket, mosóporokat és mosókapszulákat.
Az egyik legfontosabb szempont a hatóanyag-tartalom volt, vagyis az, hogy mennyi tényleges tisztító komponens található egy-egy termékben.

Az eredmények szerint:

a folyékony mosószerekben 3–43% között mozgott ez az arány,
a mosóporokban 2–13%,
a mosókapszulákban pedig 3–82%.

Ez azt jelenti, hogy egyes termékek között akár harmincszoros különbség is lehet. Egy kapszula tehát tartalmazhat annyi hatóanyagot, mint harminc másik – és a vásárló ebből semmit sem tud meg, ha csak a címkét vagy az árat nézi.

Miért ilyen nagy a különbség?

A tisztítószerek gyártásában az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek. A rendszerváltás után a magyar piacon még jellemzően magas hatóanyagtartalmú termékek voltak jelen, sokszor hazai fejlesztésű, megbízható összetevőkkel. Azóta viszont a nemzetközi árverseny, az infláció és a multinacionális láncok nyomása teljesen átalakította a piacot.

A gyártók ma két fő irányba mennek:

vagy erősen reklámozott, drágább márkákat építenek,
vagy olcsó, hígított termékeket kínálnak, amelyek az árversenyben próbálnak helytállni.

A probléma ott kezdődik, hogy a fogyasztók sokszor nem tudják, mit jelent valójában az „olcsó”. Az ár ugyan kedvező lehet, de ha a flakon tartalma több vizet, mint hatóanyagot rejt, akkor a hatékonyság is arányosan csökken.

A számok mögött mit érdemes figyelni?

A hatóság jelentése szerint a felületaktív anyagok aránya az egyik legfontosabb mutató. Ezek azok az összetevők, amelyek valóban eltávolítják a szennyeződést a textíliáról.
Minél magasabb ez az arány, annál koncentráltabb és hatékonyabb a termék.

Csakhogy a csomagolásokon ez az információ többnyire apró betűvel vagy nehezen érthető kémiai nevekkel szerepel, a legtöbb vásárló pedig nem tudja, mit is keres pontosan. A vizsgálat ezért rámutatott arra is, hogy fogyasztói edukációra van szükség: a tudatos vásárló nemcsak az árcédulát nézi, hanem az összetételt is.

Nemcsak a pénztárcánk bánja

A hígított, gyenge minőségű mosószerek nemcsak kevésbé hatékonyak, hanem hosszú távon a környezetet is jobban terhelik. Mivel többet kell belőlük használni, több csomagolóanyag keletkezik, több vegyi anyag kerül a szennyvízbe, és nagyobb az ökológiai lábnyom is.

Ráadásul sok termék olyan adalékanyagokat is tartalmaz, amelyek bár a színt és az illatot javítják, valójában nem járulnak hozzá a tisztításhoz. Ezek az anyagok feleslegesen terhelik a környezetet, és az érzékeny bőrűeknél irritációt is okozhatnak.

A vizsgálat tanulsága

A hatósági teszt valójában egy fontos üzenetet közvetít: a mosószer nem attól jó, hogy drága vagy ismert márkájú. A valódi minőséget az összetétel, a hatóanyag aránya és a gyártási technológia határozza meg.
Ha a vásárló ezeket figyelembe veszi, nemcsak a ruhái lesznek tisztábbak, hanem hosszú távon pénzt is spórolhat, és a környezetet is kevésbé terheli.

Következő cikkünkben arról lesz szó, hogy a hatóanyag-tartalom önmagában még nem garantálja a jó mosási eredményt. Megnézzük, hogyan működik a szinergia a vegyiparban, és miért lehet hatékonyabb egy jól összekomponált, természetes alapú termék, mint egy nagy mennyiségű vegyi anyagot tartalmazó mosószer.

További érdekességekért és hasznos tippekért a mosás, takarítás és tudatos vásárlás témáiban, érdemes követni bennünket Facebookon és Instagramon is.