2. rész: Hatóanyag vs. hatékonyság, összetevők, benzol, kapszulák, PVA, mikroműanyag
Az előző cikkben már olvashattál arról, miről is beszélgettünk Érczfalvi Andrással a Trend FM Monitor Délután stúdiójában. A mosószerek világát boncolgattuk , azt, ami a címkéken nem látszik, de annál inkább számít. Szó esett hatóanyagokról, higításról, meglepő különbségekről és arról, miért olyan nehéz eligazodni a polcokon sorakozó több tucat termék között.
Most innen folytatjuk a beszélgetés következő részletével:
András: Képzeld el, látom, hogy tápoldat növényeknek, és abban is van már light. És akkor belementem: light. Jó, hogy nem proteines. Belementem, és reggel láttam, hogy a tizedrésze van benne az a – nem tudom – nátrium, kálium, fosz..mit tudom én micsoda.
Aztán, az ember már ezekkel dörzsöltté válik, de tisztítószerben… igen, azt nem érdemes, azt már meg is ihatom. De tisztítószerben ezt nem gondoltam, mert ha azt mondod, hogy egy ilyen kapszulánál 3-tól 82-ig van benne, akkor az azt jelenti, hogy majdnem 30-szoros van az egyikben hatóanyag, de ettől még nem biztos – mondod most –, hogy az 30-szorosan tisztít. Egyáltalán nem biztos.
Antal: Egyáltalán nem biztos. A 3%-os biztos nem fog tisztítani, mert az már túl van higítva. Ugye te is higítod, mert a mosógépbe víz kerül hozzá, mosás közben.
Tehát én tudom jól, és azért 30 éve foglalkozunk ezzel, nem minden esetben a töménység vagy a hatóanyag-mennyiség számít, hiszen a vegyiparban van olyan, hogy szinergia.
Ami azt jelenti, hogy kettő meg kettő az nem négy, hanem öt, hat, nyolc..
András: ha azokat adod össze, és az adódik össze, amit kell, és akkor az jobb hatású.
Antal: Tehát hogyha van, mondjuk, egy felületaktív anyagom, és egy másik felületaktív anyaggal vagy egy harmadik felületaktív anyaggal mondjuk 3–2–1 arányban keverem össze, akkor az hatékonyabb, mint hogyha 3–2–2 arányban keverném össze.
András: És feldobott tulajdonképpen a dolog.
Antal: Igen, de kevesebb van benne, mert a 3–2–2-nél jobb a 3–2–1. Érdekes, de ez van. Tehát éppen ezért nem feltétlenül minden a mennyiség. Viszont azért azt megbeszélhetjük, hogy a 3 meg az 5 százalék az meg nem ér semmit.
Ugye a tejfölnél van ilyen, hogy frissföl. De valami ilyesmit kéne kitalálni a tisztítószereknél is, hogy 10 százalék alatt van, azt már ne hívjuk mosószernek, hanem… Nem tudom, ezt ki kell találnom, minek kéne hívni.
Na de. Amit én észrevettem, itt két dologra reflektálnék.
Az egyik az, hogy érdekes módon azt mondják, hogy a magyar cégek. hogy ez van az emberek fejében, hogy ilyen szabályelkerülők, stb. És ez nem igaz. És innen is látszik, hogy a biztonsági adatlapjuk a magyar cégeknek nagyon jó. Most van kivétel sajnos, ott a sor végén volt olyan tisztítószer, amit… teljesen, de azt hagyjuk.
Viszont az élvonalban van egy magyar tisztítószer, és nagyon jól meg van csinálva a biztonsági adatlap, úgy van besorolva, ahogy kell. Viszont van olyan multi, Németországban gyártott mosószer, ami gyakorlatilag rosszul van besorolva.
Tehát még ebből se tudsz következtetni. Felkiáltójel van a maró helyett, viszont hogyha bizonyos százalék fölött van már ezen felületaktív anyagokból a termékben, akkor már maróba kell besorolni, mert szemkárosodást okozhat, hogyha belekerül a szemedbe.
Szerintem ezzel valamit kellene kezdeni, és ezt a hatóság nem vizsgálja jelenleg, és ez nem jó. Ez egyik dolog.
A másik dolog az, hogy miből is van az a 20–30 vagy akár 40 százalék hatóanyag. Ugye beszéljünk a rendes mosószerről.
A rendes mosószerek esetében…
András: Már ugye a porról? Már nem tudom, mi a rendes.A folyékony a kapszulás..
Antal: Most a folyékonyról beszéljünk. Majd mindegyikre reflektálok, de most a folyékonyról beszéljünk.
És azt látjuk, hogy laureth-szulfátból és dodecylbenzolszulfonsav nátrium sóból van. Most ez nem hangzott valami jól, de ugye a benzol az egy alapvetően kötött formában van, mert ez egy benzolgyűrűben van, mindegy, de a lényeg az, hogy ez egy rákkeltő anyag.
András: De még ez is színezi a képet.
Antal: Hát persze. Tehát hogyha bele akarunk menni ebbe a dologba, ugye mi 2017-ben szakítottunk ezzel, hogyha emlékszel, talán beszéltünk erről ugye a Gáborral. Mondtuk, hogy nekünk elegünk van ebből a dologból, hogy olyan alapanyagokat gyártsunk be a termékeinkbe, amik ugye problémát okoznak, és mi már a kerítésen belül nem engedjük ezeket az alapanyagokat.
És ugye arról szól a sztori, hogy a laureth-szulfát is tartalmazhat 1,4-dioxánt, ami megint rákkeltő. Persze mindenki azt mondja, hogy nem bizonyított, meg nem tudom, van egy csomó vizsgálat rá, de egy csomó vizsgálat meg arról szól, hogy itt kapjuk az alapanyaggyártóktól a izét, hogy most már csak – nem tudom – 0,1 vagy 0,01 ppm-et tartalmaz. Tehát tartalmaz.
És ugye amit sose vizsgálnak, hogy az emberi szervezetben összegyűlő méreganyagok kumulálódnak, és az mit okoz.
András: Mint a mikroműanyag, ugye?
Antal: És akkor a mikroműanyagra visszatérve, vagy rátérve, a kapszulával kapcsolatban… Itt följegyeztem magamnak: a polivinil-alkohol az a zacskó, amiben van a töltet, a mosószer, ami víz hatására elolvad.
Éppen ezért ebbe a mosószerbe nem lehet víz. Tehát ebbe nincs víz.
András: Mert akkor feloldódna a zacsi.
Antal: Ezért raknak propilénglikolt, mindenféle ilyen kőolajszármazékokat raknak, hogy ne oldódjon fel a zacsi. Így van, ez belátható.
Na most, mi az egyetlen olyan felületaktív anyag, ami nem tartalmaz vizet? Mert általában mindegyik tartalmaz vizet. Dodecylbenzolszulfonsav monoetanolamin sója, ami azt jelenti, hogy ugye van benne a benzol, meg van benne az 1,4-dioxán. Szennyeződés, mert hogy lehet benne.
Ezen kívül full kőolaj az egész, és akkor mit látok a kapszulának a dobozán? Azt látom, hogy papírból van, és akkor így akarják eladni, hogy ez mennyire zöld, hogy papírból van a doboz. Köszönjük szépen, hogy papírból van a doboz.
De mi van benne? És akkor mi van a zacskóban, ugye?
És a zacsi, hogyha laborkörülmények között bontják le, különböző baktériumokkal ezt a PVA-t, ugye ezt a zacskót, akkor teljesen elbomlik, és vízre meg széndioxidra bomlik, tehát egy tökéletes dologról beszélünk.
Viszont ha kikerül a környezetbe, ott nincs tökéletes körülmény, és ott pedig mikroműanyag is keletkezhet.
És keletkezik is.