3. rész – Mosószer-választás a gyakorlatban: „legkisebb rossz”, tudatos vásárlók, új megoldások

Elhoztuk a Trend FM Monitor Délután című műsorának utolsó részletét. A beszélgetésben Érczfalvi András műsorvezetővel tovább visszük a korábbi gondolatmenetet: mi alapján érdemes dönteni vásárlóként a polc előtt, melyik lehet a „legkisebb rossz” a folyékony, por és kapszulás mosószerek között, és hogyan látja a piacot, a tudatos vásárlói réteget. Az alábbi szöveg az adás tartalmát követi, változtatás nélkül.

András: Most akkor vissza is lépnék, ha egyáltalán van erre jó megoldás, amikor az ember az áruházban nézelődik, és azt mondja, hogy folyékony, poralapú vagy kapszulás.

Akkor most ezek után, a kis kémikus óra után vagy… Te mit mondanál egyébként?

Antal: Nehéz kérdésed van, mert ugye most anélkül, hogy a vélemény… hogy nem tudom azt, amit tudok, vagy úgy tudom, hogy nem mondhatom azt, amit tudok.

De mi ezért csináltunk egy szappanalapú mosószert. Ami nem tartalmaz ilyen felületaktív anyagokat.

András: Hát nem csak az alapanyag, hanem akkor még a formátum is meghatározó, ugye? Tehát akkor meg abban is innováció kell és újítás kell.

Antal: És gyakorlatilag ugye mi ezért csináltunk egy kókuszszappan-alapú mosószert, ami, ha benne is marad a ruhában, nem fog kontaktálni veled, amikor kontaktál veled, nem lesz negatív következménye, és gyakorlatilag kimoshatom vele a gyereknek  ruháját, és ez a lényeg.

András:  De melyik a legkisebb rossz a három hordozóanyag közül akkor most? Azért mondom, hogyha mégis választanod kell…

Antal: Hát alapvetően én a folyékonyat mondanám. 

András: Ott legalább nincs zacsi.

Antal: Igen.

Kapszulát semmiféleképpen. És az összetevőket meg kell nézni. A por is jó lehet.

Egyébként egy probléma tud lenni a porral, hogy nagyon sok esetben… Nekünk van por, és Sportuha mosóporunk van, ami azért jó, mert por, viszont ez nem egy „felütött” termék. Ugye a porba nem tudsz megint vizet rakni, mert az összeragadna, ezért raknak bele konyhasót.

Na most az megint hülyeség. Most konyhasóval mosni, tehát ez megint olyan, hogy vettem valamit, és nem ér semmit.

András: Hát igen, vagy hát higítottan. Hát azért erről már beszélgettünk annak idején a verseny alatt is, a Mentorban is, hogy itt azért a szabályozásnak, meg azért az edukációnak, meg a fogyasztók tájékoztatásának azért nagyon az elején vagyunk. Tehát itt még lehetne azért ebben is tudatosabb…

Annyi zacskót nézegettünk már a boltban, látom, hogy mindenki már, tudod, hogy „golyózzuk az E betűket” – kezdtük meg a… nem tudom, mivel. Tehát itt ez a dolog viszont: levesszük azt, ami az ár-értékben… literre 600 forint, literre 300, literre 1500, vagy ismerem a márkát, és kapszulás, poros vagy folyékony, mert valamire esküszöm.

De egyébként erről tudásunk nem nagyon van. Hát amit persze mondtál, annak a negyedének a hatodát sem értettem, de hát oké, de ez elég sok minden van, ami nem nyugtat meg.

Antal: Hát figyelj, a millió dolgok világában élünk, és hogyha az autódra gumiabroncsot akarsz venni, hát ott-ott is elveszel. Nem csodálkozom azon, hogyha valaki teljesen tanácstalan, és akkor megszagolja a mosószert, és a szerint választ…

András:  Igen, igen, igen. Jaj, ezt elfelejtettem. Én is így szoktam, igazad van, igen. A színe, a csomagolás, meg az illata, igen – nem szaga, illata –, igen, igen.

Antal: De aztán akkor cserélgetik az emberek, mert ugye nem mossa ki igazából, és megy a szenvedés és akkor szegény embert még az ág is húzza. Most megvesz egy 3%-osat, ugye egyrészt elköltötte a pénzét vízre, meg csomagolásra, és a ruhája is koszos maradt.

András: Meg az egészet átnyomjuk ezzel a „zölddel”, meg „ökoval”, meg „fenntarthatóval”, meg „bio” cuccal, és akkor ez megint csak színezi a képet, és elviszi a fókuszt.

Na jó, hát akkor ennyit erről a „Lehull a lepel a mosószerekről – tesztelt a hatóság” – ajánlom a kedves hallgatók figyelmébe ezt a cikket, tehát a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata.

Na ti hogy vagytok? A Brilliance hogy van? Mikor legutóbb beszélgettünk, akkor volt új csarnok, aztán voltak új piacok, Ázsia. Az hogy áll most? Még mindig veszik az európait?

Antal: Most képzeld el, hogy nekünk Ázsia teljesen megállt, viszont Európa felé nyitottuk ki a szemünket. Nagyon nagy mozgás van a webes értékesítésen nekünk, ugye ez egy nagyon fontos irány, és hát tervezzük a környező országokba való kilépést.

Az a helyzet, hogy ugye mi tíz éve fent vagyunk interneten, viszont egy csomó mindent rendbe kellett rakni. Tehát sajnos nem annyira egyszerű ez a webes világ, és nem olyan könnyű ez a forma, és ezt tanulnunk kell, ugye. És  újra kell tanulni az egészet.

András: Hát és folyamatosan. Most jön a mesterséges intelligencia.

Antal: Igen, részben jön, részben nem jön, mert most megakadt, nem tudom, tudod-e, hogy megakadt a dolog. Ugye most ezzel a technológiával eljutottak a maximumig. Én azt mondom, hogy kicsit szerencsére, fellélegezhetünk egy kicsit.

András: Itt is a verseny.. Nem árt, ha utolérjük, igen. 

Antal: Na, de…sajnos az interneten ugye fellelhetőek ezek a mesterséges intelligenciával rajzolt képek, illetve az írt cikkek, meg a blogbejegyzések, meg a különböző reklámok. Nekem a hátamon futkos a hideg tőle, mert személytelen, rossz szavakat használ, és hát nem igaz, nem biztos, hogy igazi, és hamis.

András:  Csak egy dolog: az Ázsiát értettem annak idején, mert azt mondtad, hogy ha itt jó minőség van, jó áron van, akkor az, hogy európai, az szárnyakat ad egy jó terméknek. Ezt mondtad még, talán Vietnámot… emlékszem. Az nekik nagyon jó ott kint, hogy európai – ezt mondtad.

Most akkor itt Európában hogyan lehet harcolni legfőképpen, vagy hogyan lehet versenyezni? Mert én azt látom a nagyáruházakban, ahol azért járok, hogy ott rengeteg külföldi származású tisztítószer, vegyszer található. Tehát iszonyú nagy a verseny. Pont úgy, mint az élelmiszereknél mondjuk.

Antal: Igen. Mi nem abban a tóban versenyzünk, hanem mi választottunk magunknak egy kisebb tavat, és ott vagyunk a kisméretünkkel a nagy hal, érted? Tehát hogy gyakorlatilag mi réspiacra lövünk, mi a tudatos vásárlókra fókuszálunk, és az ő igényeiket elégítjük ki.

Tehát hogy ha valakit már érdekel, hogy miből van a mosószer, nem csak az illata meg a csomagolás érdekli, meg hogy mi van a tévében, meg azt mondja, hogy „Keresek egy olyan vízkőoldót, ami leszedi a vízkövet, vagy egy olyan duguláselhárítót, ami megszünteti a dugulást, vagy egy olyan ablaktisztítót, ami maszatolás nélkül…”

Nem egy egyszerű dolog. Ugye pont így beszélgettünk az interjú előtt, hogy egy ilyen egyszerű termék, mint az ablaktisztító, nem könnyű megoldani azt, hogy tényleg jó legyen. Nagyon sok időnk és munkánk van benne.

Ugye mi abban vagyunk jók, hogy folyamatosan fejlesztjük a termékeinket, és mindig újabb és újabb termékeket hozunk ki. Vannak olyanok, ami nincs a világon. Képzeld el! És mi ezért tudunk versenyképesek lenni.

Most mondok valamit: Sportruha mosópor. Van ilyen, létezik. 

András: Sportruha mosópor? 

Antal: Mosószer, ilyen folyékony van, Sportruha mosópor nem annyi, ami elveszi a szagát a ruhának.

Tehát ugye aki intenzív edzést csinál, az – mit tudom én – havonta kidobja a drága pólóját, mert annyira büdös, hogy amikor felveszi, már büdös. Mert a műszálas anyagokban – ugye főleg az öblítő hatására – beleragad az illat… Nem az illat, hanem a testszag, és gyakorlatilag ott elszaporodnak a baktériumok, és ez büdös.

És ezt nem lehet kimosni abban az esetben, hogyha egy hagyományos mosószerrel próbálom kimosni. 

András: És erre kellett egy speciálisat.

Antal: Igen, viszont mivel ez por, ezért kellene hozzá öblítő. Viszont mi öblítőt nem gyártunk, mert az teljesen méreg, ezért mi kitaláltunk egy olyan terméket, aminek az a neve, hogy textilfrissítő.

Ennek az az érdekessége, hogy nem ezt a kationos felületaktív anyagot tartalmazza, ami ugye az öblítőkben van és benne marad a szövetben, hanem ez egy szappan alapú termék, és gyakorlatilag teljes mértékben kiöblítődik a ruhából, viszont puhítja a szövetet. Nagyon érdekes.

András:  Aztán majd egyszer beszéljünk a mikroműanyagokról, mert most már azt is tudom az appliánsoktól,a hogy a következő generáció már olyan lesz a mosógépeknél, hogy kell lennie egy ilyen fogónak, egy ilyen mikroműanyag-fogónak.

Ez megint sok mindent majd visszapörget; például az, hogy milyen vegyszerekkel mosom azt az anyagot, mondjuk azt a sportruházatot, hogy minél kevesebb mikroműanyag menjen ki belőle, ne oldja föl, mert akkor tele lesz a szűrő, azt nekem valahol ki kell üríteni, az egy nagyon érdekes folyamat.

Antal: De mikroműanyag az gyakorlatilag ugye a szövetből jön, azt tudod? Tehát amikor a szárítógépbe berakod a ruhát, egy nagy szakállat onnan kiszedsz, az mind mikroműanyag.

És akkor az ember bedobja a WC-be, és akkor ugyanúgy kiengedted.

András: Jó, lesz még miről beszélgetnünk. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál. A Brilliance Tisztítószergyártó Zrt. tulajdonosa, Nagy Antal volt itt. Egy kutatásról indultunk, vagy kutatás adataiból indultunk. Köszönöm szépen.

Antal: Köszönöm szépen!

Rövid összefoglaló a három részről

Az első részben a hatósági mosószer-vizsgálat eredményei adták a beszélgetés alapját, és az derült ki, hogy a hatóanyag-tartalom rendkívül széles skálán mozog a különböző terméktípusoknál. A második részben szóba kerültek a hatékonyságvizsgálatok hiányosságai, a biztonsági besorolások, valamint a mosókapszulák összetétele és környezeti kérdései, különösen a PVA és a mikroműanyagok témája. A harmadik részben pedig gyakorlati oldalról néztük meg a vásárlói döntést, érintettük a Brilliance piaci fókuszát a tudatos vásárlók felé, az online értékesítés szerepét, az MI-vel kapcsolatos fenntartásokat, és konkrét példákon – például a Brilliance® Sportruha mosópor és Brilliance® ÖKO Textilfrissítő – keresztül azt is, hogyan jelenhet meg az innováció a tisztítószerek világában.